Utazás

TOVÁBB SWAN HILL FELÉ – 20-21. NAP

By
on
2017 november 29.

A terveimben az szerepelt, hogy hétfőn reggel elhagyom Echuca-t, de aztán ezen egy kicsit változtattam, mert a lábam még mindig elég rosszul érezte magát. Túl sokat nem akartam időzni, de úgy éreztem, hogy még egy napot engedélyezek magamnak – különös tekintettel arra, hogy tudtam; az induláshoz kb. 300-400 métert kell a hajót vinnem a vállamra véve a partig.

 

Stephen és a UTE távozóban, Kiwi szomszédaim megérkezőben

Végül kedden reggel összepakoltam, és Stephen segítségével leszállítottunk mindent a partra. Még korán reggel búcsút intettünk egymásnak kiwi szomszédaimmal – éppen vásárolni indultak. Aztán, amikor a parton Stephen-nel éppen végeztünk a lepakolással, egyszer csak megjelentek a parton. Amikor visszaértek és látták, hogy immár nem vagyok a helyemen, utánam jöttek a partra. A néni egészen el volt érzékenyülve – nagyon aranyos volt. Amikor indulásra került a sor megölelt, még egy puszit is kaptam Tőle. Megígértem, ha újra erre járok meglátogatom őket.

 

 

Ahogyan elindultunk, még Emmylou jött szembe. Aztán lassan elcsendesedett minden, és újra magányosan hajóztam tovább.

 

A Campaspe torkolata

Először a Campaspe-folyó torkolatát értem el, a város alatt nem sokkal.
Még néhány house boat-tal találkoztam, de nagyon csöndes volt minden.
Néhol egy-egy horgász a parton, vagy esetleg egy kis tinny-ben (mondjuk bádog ladik?) üldögélt.

 

Nincs “kiFogás”, horgászni kell! Különösen figyelemre méltó kezdeményezés a bal oldali vízhűtéses készség

Még egy 4 évszakos horgász bázis mellett is elhajóztam. Láthatólag semmi nem állíthatja meg a sporttársakat.

 

Mindenkit le tud nézni!

Ha már house boatokról beszéltünk, akkor korábban már írtam a méretekről. Sajnos a “Bánffyhunyad-jelenségnek” nincs felső határa, és a nagynál is van még nagyobb – mint a mellékelt ábra is mutatja.

 

 

Ez a szakasz nagyon népszerű house boat utazási szempontból – nagyon sok bérleti cég működik itt. Egy marina is van itt (folyami, hajókemping) a hajók tárolására és a vendég hajók fogadására.
Sajnos, ahogyan a folyón ereszkedek lefelé nem csak a part kinézete, hanem az azt felépítő talaj is rohamosan változik. Ahogyan a folyó felső-szakasz jellegről lassan közép-, majd mostanra végképp alsó-szakasz jellegűre váltott, a hordalék sűrűségének változása miatt, ide már csak a finom iszapos-agyagos hordalék jutott el az év-százezredek alatt. A part és a meder felépítő anyaga a homok helyett, ragacsos sárgás-szürke agyag lett. A “beach-ek” eltűntek. Ehhez mérten a partraszállás élménye reciprok-függvény szerűen esett. Tiszta sztroha mindenem. Azt mondják lejjebb majd jobb lesz. Reménykedem!

A következő kis, változatosságot hozó eseményt, az első zsilipen való átkelés jelentette. Amikor Echoca-ba értem, és valakivel beszélgettem arra hívta fel a figyelmemet, hogy a zsilip időlegesen nem üzemel. 25 év után először, fél éves karbantartásra lezárták a hónap elején. Megpróbáltam valamilyen hajózási információt találni erről, de csak egy sajtóközleményt találtam, ami valóban erről értesített. Többször is próbáltam elérni a zsilipmestert, de mindig az üzenetrögzítő vette fel. Úgyhogy kedd reggel úgy indultam el, hogy tk. nem tudtam mi is fog történni majd ott. Annyit azért tudtam, hogy a folyami hatóságnak a hajózóút használói felé annyi kötelezettsége van, hogy a hajózhatóságot biztosítani kell. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy bizonyos méret alatti hajókat a zsilip körül kötelesek körbeszállítani – előzetes egyeztetés után -, ha a zsilipen való áthajózás lehetetlen. Erre minden zsilipnél utánfutópark áll rendelkezésre. Mivel én igazi kis hajó vagyok, nem kellett a méret miatt aggódnom. Végül szerda reggel sikerült a zsilipmestert elérnem, aki arról tájékoztatott, hogy nincs miért aggódnom, mert időközben a zsilip karbantartást elhalasztották.

 

Úton a bejárathoz

Nyittassék meg…

“Ben-fent”

Kihajózás – jól látszik mennyit “veszítettem”

Visszatekintő alulról

Így aztán kora délután áthaladtam a 26. sz. zsilipen. A számozás azt sugallná, hogy még 25 áll előttem, de a dolog nem ilyen egyszerű. Volt egy eredeti megállapodás a három állam között ( NSW, Victoria, Dél – Ausztrália) 26 zsilip megépítéséről, amiből végül 13 készült el. A számozás viszont megmaradt az eredeti.
A zsilipek rendszere nem csak hajózási nempontból fontos, de az öntözőcsatornák rendszerébe is képes állandósítani (vagy legalábbis részben stabilizálni) a vízszinteket.

 

A vízduzzasztó alulról

Szempontomból sajnos a dolog hátulütője az, hogy a folyó áramlását ezek a zsilipek jelentősen lassítják, mert ahelyett hogy a folyó esne, itt egy lépésben “veszítettem” 4 métert. Tudom hogy ez így viccesnek hangzik, de amikor a folyó centimétereket esik kilométerenként, akkor ezek a magasságok is számítanak. Ezt abból is látom, hogy a sebességem lassan, de folyamatosan esik. Már a 6 km/h-s sebesség is néha nehezen elérthető. Az zsilip előtti 40-50 kilométeren a folyó annyira lelassult, hogy már úgy tűnt, szinte állóvizen evezek.

 

 

A martpart oldalon még nád is megjelent, ami mindig rossz jel.

Csak villanásokra van térerőm többnyire annyi, hogy az Internet nem is megy rajta. Amit azért meg tudtam nézni, és most látszik az az, hogy a hét végén jelentős időjárás-változás jön. Már ránk fér!

TAGS
2 hozzászólás
  1. Válasz

    Apu

    2017 december 8.

    Hajrá Tamás ! Egy életre emlékezetes élmények tulajdonosa lettél leszel. Elismerésünk a vállalkozásért, az eddig megtett útért, és a rád jellemző színvonalas, érdekes tudósításokért .

    • Válasz

      Thomas

      2017 december 8.

      Nagyon köszönöm, bár egyre nehezebb helyzetben vagyok, mert mintha egy kicsit leült volna a hangulat a fedélzeten. Azért majd igyekszem!

LEAVE A COMMENT

Tamás
Adelaide, SA - Australia

Ez a blog utazások története. Utazásoké, amik messzebbre visznek néha, mint maguk az utak. Olyan utazásoké, amik néha együtt járnak a helyváltoztatással, máskor csupán (?) szellemi utazások. Ez egy tisztelgés és köszönet is egyben Jack Kerouac-nak. Semmisem írhatja le jobban e blog feladatát, mint egy másik nagy "utazó" Üzenete az útról: " [...] Az én kötelességem az, hogy továbbadjak egy üzenetet: Úton lenni boldogság. Megérkezni halál. - Béke Veletek! Engedjetek utamra!"

Keresés
Legfrissebb bejegyzések
Archivum
view it in English